FLORYS LOVE POEMS-WEBPAGE - VERSEK BARÁTAIMTÓL

"Elutazni onnan, ahol boldog voltál, s ott hagyni szíved örökké.
Szeretni valakit, aki nem szeret téged, könnyeket tagadni, mik szemedben égnek.
Kergetni egy álmot, soha el nem érni, csalódott szívvel mindig csak remélni.
Megalázva írni könyörgő levelet, sírdogálva várni, s nem jön felelet.
Szavakkal idézni, mik lelkedre hulltak rózsákat őrizni, melyek megfakultak.
Hideg búcsúzásnál forró csókot kérni, mással látni őt, nem visszafordulni.
Kacagni boldogan, hazug lemondással, otthon leborulni, könnyes csalódással.
Aztán átvergődni hosszú éjszakákat, imádkozni azért, hogy O meg ne tudja, mi is az a bánat."

Minden éjjel álomba sírom magam,
Hogy szeretlek sosem tagadtam..
De oly nagyon fáj, hogy ez tiltott szerelem!
Miért pont te kellesz nekem?
Oly fájdalmas édes csókod íze,
De mégis finom az élet keserű méze!
Tüzet sajgó seb van szívemen,
A vágyat mégis csókolom testeden!
Egész nap csak sírok testedért,
Könyörgök Istennek szerelmedért!
Minden órában, minden percben,
Életem szerelmét kerestem!
Bárcsak te lennél kedvesem,
Akarom, hogy őszintén szeressen!

Szívemben kicsi lakat,
Kulcs, ami nyissa nálad maradt,
Ez a szív csak Érted dobog,
Nélküled csak sírva szorong.
Érintéseid, s csókjaid tartanak még életben.
Küzdök a vágyak ellen,
De a lelkem annyira védtelen,
Elég egy rossz szó,
S meghal a szerelem!

Gondolj Rám, ha már nem leszek veled,
Gondolj arra, Mennyire Szerettelek.
Gondolj a sok szép időre, mit együtt töltöttünk,
S az utolsó napra, mikor kimondtad: végeztünk.
Gondolj arra a fájdalomra, amit akkor átéltem,
Nem is sejtetted, mit jelentettél Nekem.
A legjobb barátomat, az egész életemet,
A boldogságomat, a végzetemet.
Te voltál az, kire életemet bíztam volna,
Te voltál, kiért a pokolba is mentem volna.

Ne sírj, ha gyötör a bánat, csak kinevetnek, ha sírni látnak. A Te fájó szíved nem lesz attól könnyebb, és nagyon kevés ember érdemli a könnyet!

Csak így..
"Mintha minden rendbe jött volna.
Az égi himnusz nekem szólna.
Láttam volna
a
kaput belülről?
Vagy messziről néztem kívülről?
Képzelődtem
a
boldogságról?
Álmodtam egy jobb világról?
A remény még él bennem,
de
egyre
kevesebb lenne hitem?
Már annyiszor megtörtént velem.
Vagy csak vágyakozott
a
szívem?
Hirtelen minden újra megtörténne?
A jóból most újra rossz
lenne?
Lehet,
hogy nem lehet az enyém,
de él még bennem a remény.

Ki A barát?
Azt kérded ki az igazi,
ki a valódi barát?
Az, akinek megérted,
minden kimondott és hang nélküli szavát.
Kinek szemébe nézve meglátod minden apró baját,
kit csendesen megvigasztalsz, ha könny borítja arcát,
ha ok nélkül bezárkózik,
te átmászod hallgatása falát. Kinek nem hagyod, hogy egyedül vívja kilátástalan harcát.
Kinek villanásnyi mosolya,
apró kis öröme elűzi minden bánatod, s köztetek nincs olyan, hogy alul múlod őt,
vagy túlszárnyalod.
Kinek látványa szívedet és lelkedet melengeti,
kivel jó a csend szavát hallgatni, s együtt merengeni.
Kinek nem számít, mit vétesz, kis-e vagy nagy hibát,
kivel ha beszélhetsz könnyebbé válik ez a nehéz világ. Az az igazi barát, kit szeretsz, tisztelsz, csodálsz,
s ha választásra kerül sor,
te szó nélkül mellé állsz.
Az a barát, kinek egy kedves szava többet ér,
a világ összes, minden kincsénél. Az a barát, kinek öröme az örömöd, bánata a bánatod,
kinek barátságát minden körülmény közt vállalod.

"Az élet egy szép keringő,
melyet eltáncolsz a sírig,
s a boldogságod attól függ,
kivel táncolod végig."

Szeretlek...!!

"Hogy mit érzek irántad, megfogalmazom,
Hogy szeretlek téged, ezt jól tudom.
Ha boldog vagy, veled nevetek,
Ha szomorú, veled szenvedek.
Ha sírsz, könnyezem én is.
Ha kacagsz, kacagok én is.
Ha gondod van, segítek megoldani,
Ha beteg vagy, én akarlak ápolni.
Ha nem vagy velem, én féltelek,
Ha hazaérsz, fellélegezhetek.
Ha ellenség jön, én megvédelek,
Ha kell, életem adom érted.
Ha neheztelsz rám, kiengesztellek,
Ha szeretsz, viszontszeretlek.
Nem tudlak megváltoztatni, nem akarlak,
Nem fogok változni én sem, ne akarjad.
Egy kicsit én vagyok, és kicsit érted,
Így, és ezerféleképp szeretlek téged!”

Ha van egy szív mely érted dobban,
Szeresd őt mindennél jobban,
Mert ki tudja lesz idő,
Mikor fáj a szíved érte, De már késő
Ha szeretsz valakit, éreztesd vele minden nap,
Hogy fontos volt neked,
Mert ha TE nem teszed meg,
megteszi MÁS helyetted,
Addig vagy boldog míg van ki szeret.
És a bajban meg fogja a kezed,
Milyen fontos volt neked,
Csak akkor tudod meg,
Ha nincs már VELED.

Add nekem azt, mit másnak nem adtál,
Add nekem magad,ha már rám találtál,
Add nekem a hitet,hogy fontos volt az út,
Mint sivatagi vándornak,a vízzel teli kút,
Adj nekem esélyt,hogy csak én lehetek,
Adj nekem jót,de ne adj rosszat,
Életet adj, mely annyi mindent hozhat.

Csak azt szeresd,kit szeretni tudsz,
De ha majd az égre felhő borul
Szemedből a bánat könnye hull,
Mert érzed kit szeretsz már nem szeret,
Üzenj és én le törlöm könnyeidet.

Ha boldogan akarod élni életed,
Akit szeretsz annak ad szíved,
Egy gondolat kísérjen szüntelen,
Szeretni egyet de azt VÉGTELEN.

--Nem kell más

Te ugyan úgy akarsz, ahogy én téged

És éjjel az ágyban is ugyanazt érzed

Én látom a szemeden, ha nem is mondod

Őrültek vagyunk és nem bolondok!

Nem kell más, úgy csókolnám a szádat,

Letépném ruhádat,

Ahogy azt nem csinálja más,

Nem kell más, amikor a szemembe nézel,

Majd attól a tűztől égsz el,

Amit te bennem gyújtottál

És nem kell más.

Ugye játszottál már a gondolattal,

Hogy egyszer majd mellettem ér a hajnal,

Édes hangod a fülembe súgja,

Hogy nem volt elég, csináljuk újra.

Nem kell más, és mint egy állat

Elevenen felfallak,

Miközben szétszakítanál,

Nem kell más!

Nem kell más, úgy kívánom a szádat,

Csókolni a kezed, a lábad,

Érezni a bőröd illatát,

Nem kell más

Jó a kocsidban, jó a kádban,

Jó a füvön, az előszobában

Nekem mindegy hol jön ránk.

Nem kell más

Nem értek a szóból

Sose legyen elég a jóból

Örökre elcsábítottál

Nem kell más

Úgy akarlak téged

Nem érzed? Hisz megörülök érted!

Adj hát nekem egy éjszakát

És nem kell más-

Mikor messze jársz,
Folyton erre gondolok:
Bár nem vagy itt,
Érzem velem vagy.
Arcod a távolban lebeg,
Emléked soha el nem hagy.
Mikor velem vagy,
Ezt kellene mondanom:
Mosolyoddal erőt adsz,
Szebbé teszed napjaim.
Lelkemnek nyugalmat nyújtasz,
Ha meglátlak kitárom karjaim.
Válladon helyet hagysz fejemnek,
Bánatban együtt sírsz velem.
Ekkor még ha nem is mondom:
Köszönöm hogy vagy nekem.